Adásztevel híres szülöttei
Dorosmai János
Adásztevel, 1886. április 26. - Sopron, 1966. november 29.; magyar meseíró, költő.
Élete
az 1930-as évek elején
1886. április 26-án született Adásztevelen. A magyar irodalom egyik elfeledett műfajának, a fabulaírásnak felelevenítésén fáradozott, s ezt oly sikerrel tette, hogy több irodalmi társaság is tagjául választotta. Kortársai már életében a magyar Aesopusnak, magyar La Fontaine-nek nevezték. Négy évtizeden át haláláig Sopron volt lakó- és munkahelye, irodalmi sikereinek színtere. Tolla alól közel hatvan éven át születtek a szebbnél szebb mesék, versek és aforizmák százai. Első verse Brádon jelent meg a Zaránd című hetilapban. Majd később Aradon három kötete. Ebben az időszakban jött létre kapcsolata Benedek Elekkel, amely az író halálával szűnt meg és fiával, Benedek Marcellel folytatódott az irodalmi együttműködés (Hűséges szerzője volt Benedek lapjának, a Cimborának. 111 mesét tartalmazó, Akinek nem inge, ne vegye magára című kötetét Benedek Marcell rendezte sajtó alá). Szépirodalmi sikerei révén lett tagja több irodalmi társaságnak ugyanakkor jócskán megnehezítette életét a társadalom visszásságát bíráló írásainak tartalma. Sopronban halt meg 1966. november 29-én.
Irodalmi sikerei elismeréseként tagjává választotta többek között a nagykőrösi Arany János Társaság, az Országos Gárdonyi Géza Társaság és a Magyar Goethe Társaság. Alapító tagja az Országos Széchenyi Társaságnak, és újra kezdeményezte a Széchenyi zarándokutat, amely Sopronból Nagycenkre vezetett. A tanítómese igazi hangját Sopronban találta meg és ebben nagy szerepe volt Vikár Bélának aki nemcsak felismerte, hogy fanyar humora, éles meglátásai, filozofikus hajlama révén kitűnő mestere lehet a műfajnak, hanem ösztönzést, biztatást adott a számára. 1933. május 6-án a La Fontaine Társaság budapesti Magyar estjén meséit Vikár Béla méltatta. Munkásságára külföldön is felfigyeltek, a soproni írót Európa szerte megismerték.
Meséit német és eszperantó nyelvre maga fordította. Az 1940-es évek végétől kezdődő kor szellemisége nem kedvezett a csípős, fanyar, a társadalmi visszásságokat szóvá tevő meséknek. Az író vigasza a külföldi megjelenések és néhány, a lapokban közölt írásának öröme lehetett. Meséit a Belga- Holland Rádió ismertette és folyamatosan tartottak felolvasást belőlük az 1953-as esztendőben. A DE ECHO hetilap folyamatosan közölte meséit 1953- és 1958 között G. M. Abbing fordításában. Néhány tanítómeséje jelent meg a határainkon túl, Délvidék egy lapjában és az iskolások magyar nyelvű olvasókönyveiben. Az eszperantó nyelv terjesztéséért végzett munkásságát az 1970-es évek elején a Sopronban tartott, az emlékének szentelt - országos eszperantó kongresszuson ismerték el. Könyveit Hertay Mária, Zsengeri Rózsi és Vörös János szobrász illusztrálta.
Főbb művei:
- Tücsökdalok (versek) Arad, 1922.
- Hegyoldalon (költemények) Arad, 1927.
- Mert szent a lant! (költemények) Arad, 1928.
- Én szeretem az egyszerűséget (versek) Sopron, 1928.
- Kis mesék nagyoknak Budapest, Stephaneum Nyomda R.T., 1937.
- Mesék, aforizmák Sopron 1943. A Nagykőrösi Arany János Társaság kiadása
- Akinek nem inge, ne vegye magára Sopron, 1942. Sajtó alá rendezte és az utószót írta: Benedek Marcell
- Ferde magyar tornyok között 1940. Király Nyomda, Sopron
- Mosolygó Justitia Sajtó alá rendezte dr.Törös László
- Johano Dorosmai: Fabeloj Fordította Szabó Valéria
- Dorosmay János: Fabeltjes voor grote mensen
Komár László
Adásztevel, 1944. november 28.; táncdalénekes
Élete
1944. november 28.-án született Adásztevelen Komár Márton és Kovács Irén gyermekeként.
1958-ban amatőrként kezdett rock and roll-t énekelni. 1962-ben alapító tagja volt a Scampolonak, 1965-66 között a Dogsnak. 1966-ban részt vett a Táncdalfesztiválon. 1967-től ismét a Scampolo tagja, majd alkalmi szólistaként 1969-1970 között az Atlas, a Bergendy és 1971-1972 között a Non-Stop együttesekkel énekelt. Ekkor jelent meg első szólókislemeze Jóbarátom címmel.
1973-tól a Szemek Szájak Szívek, 1974-től a Sprint tagja volt. 1977-ben elénekelte az Áldozat c. filmben elhangzó Óh, csak a hajnal jönne már c. dalt. Ez évben jelent meg a Sprint nagylemeze is. Koncerteken a bajai Fórum együttessel is fellépett.
1981-ben lejent meg első önálló nagylemeze Komár László címmel, pepita borítóval, melyet azóta számos újabb követett. Legtöbb dalát Faragó Judy István, Presser Gábor és Nagy Tibor írta. Dalai rock and roll stílusúak, a magyar Elvis Presleynek is nevezik. Az 1985-ös Elvis-emlékkoncertjén fellépett Sztevanovity Zorán és Zalatnay Sarolta is.
Húsz év múlva (dalszöveg)
Nem szól a dal, szomorú, csendes este van
Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól, hallgatunk
Az éj is csendesebb, gyertek üljünk közelebb
Ez a búcsú éjszakánk, szóljon a dal hozzád, jóbarát
Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen
De hosszú még az út és közben valamit tenni kell
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk
Felkelt a nap, a reggel köszöntött reánk
Minket bántott a fény, az is, hogy elhagyjuk egymást
Együtt leszünk még egy hosszú éjszakán
Vígan átvirrasztjuk, ahogy tettük sok-sok éven át
Húsz év múlva...
Nagylemezek:
- Komár László (1981) - 180.000 eladott példány 1 hónap alatt - Aranylemez
- A játékos (1982)
- Halványkék szemek (1983)
- Elvis Presley emléklemez I-II. (1984, 1988)
- Te vagy a játékom (1986)
- Ez a divat 1957-62 (1987)
- Meg van írva a csillagokban (1989)
- Szuvenír (1990)
- Együtt a csapat (1992)
- Viva Las Vegas (1993)
- Gyémántlemez (1993)
- Aranyalbum (1994)
- Pepita (1994)
- Áll a bál a körhintán (1995)
- Férfiszív (1997)
- Szerelmes levelek (1998)
- Ma a Föld ünnepel (1998)
- Mambo Lackó (1999)
- Országutak csillaga (2002)
- Kell a nő (2002)
Sulyok Dezső
Simaházapuszta, 1897. március 28. - New York, USA, 1965. május 18.; magyar politikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere
Élete
1897-1920
1897-ben született az Adásztevelhez tartozó Simaházapusztán. Édesapja molnár volt. Szüleit kilencévesen elveszítette, ezért nagybátyja nevelte fel. A Szent Benedek-rend pápai Szent Mór Gimnáziumában érettségizett (ez ma a Türr István Gimnázium és Kollégium) kitűnő eredménnyel. Végigharcolta az első világháborút, az olasz és az orosz fronton teljesített szolgálatot. Eztán Budapesten csendőrtiszti tanfolyamot végzett és fogalmazóként tevékenykedett a tanácsköztársaság alatt. 1919. augusztusában a pápai rendőrség ideiglenes parancsnokává nevezték ki. A csendőrséget a rengeteg túlkapás miatt otthagyta, ahogy elérte betegállományba helyezését. Közben a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) megkezdett tanulmányait befejezte és jogi doktorátust szerzett.
1920-1931
1924-ben letette az ügyvédi vizsgát és önálló irodát nyitott Pápán. Rendszeresen publikált a Pápa és Vidéke című katolikus hetilapban. Belépett a kormány politikáját támogató Keresztény Szociális Gazdasági Pártba, ahol 1926 és 1931 között választmányi tag volt. 1929-ben választották először városi képviselővé a polgári pártok közös listáján a Belvárosban. Mint a Pénzügyi Bizottság előadója, politikájában nagy aktivitást mutatott, sorra jelentek meg cikkei a Pápai Hírlapban. A szélsőségektől élesen elhatárolódott, ebbe beleértve Lenin, Sztálin, Hitler és Mussolini gondolatait is.
1931-1947
Az 1931. évi országgyűlési választások előtt pártja nem támogatja azt, hogy jelölt legyen, ezért néhány hónapra belépett a kormánypártba (Egységes Párt). Innen hamar távozott és egy időre visszavonult a nagypolitikától. Az 1935. évi országgyűlési választások előtt újra csatlakozott az átnevezett kormánypárthoz (Nemzeti Egység Pártja), de a választásokon csak nem hivatalos jelöltként indították. Ennek ellenére a párt hivatalos jelöltje, Barczy Gábor előtt végzett 459 szavazattal és így Pápán országgyűlési mandátumot szerzett. A választások után másfél hónappal azonban csalódott Gömbös Gyula miniszterelnök politizálásában és másodszor is távozott a kormánypártból. 1937-ben belépett a Független Kisgazdapártba.
1938-ban ő szólalt fel Imrédy Béla zsidó származása ügyében, ami miatt a miniszterelnök lemondásra kényszerült. Később felszólalt egy interpellációban Szálasi Ferenc örmény származása miatt, amiért az Összetartás című folyóírat beperelte. (A bíróság ellene ítélt). A második zsidótörvény ellen szavazott. Fellépett mindennemű szélsőség ellen, ami később, a Szálasi időszak alatti illegalitását vonta maga után. 1942. januárja és 1943. júniusa között újra katonaként tevékenykedett az orosz fronton, főhadnagyi rangban. 1943-tól az FKGP polgári tagozatának társelnöke lett és részt vett a párt Kállay Miklós miniszterelnökhöz benyújtott háborúellenes memorandumának kidolgozásában. 1944. április 3-án szovjet hatásra letartóztatták, és Nagykanizsára internálták. Két hónap múlva, Mindszenty József veszprémi püspök (későbbi hercegprímás) közbenjárására szabadon engedték. A nyilas hatalomátvétel után újra bujkálni kényszerült. A városparancsnok őt kérte fel 1945. április 1-jén, húsvét hétfőn a polgármesteri teendők ellátására. Szeptember elejéig töltötte be ezt a posztot, így hivatali ideje csak a tervezek kidolgozására volt elég. Konkrét javaslatokat dolgozott ki a városrendezés végrehajtására. 1945. augusztusban bekerült az FKGP Országos Intézőbizottságába. 1945. júniusától az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd októbertől a budapesti törvényhatósági bizottság novembertől pedig a Nemzetgyűlés tagja volt. 1945 szeptemberében mint a kormányon lévő Kisgazdapárt jelöltje került a Pénzintézeti Központ élére. A Népbíróságon az Imrédy-per vádlója volt, népügyészi rangban. Sulyok Dezső politikai pályájának csúcspontját ekkor érte el, mert a köztársasági elnökké választott Tildy Zoltán után ő lett a párt miniszterelnök-jelöltje.
De miniszterelnök már nem lehetett, a hírhedett szalámitaktika révén. 1946. március 12-én a Baloldali Blokk követelésére 19 társával együtt kizárták a Független Kisgazdapártból és ezzel a párt végleges szétverése is kezdetét vette. Ezért társaival 15-én megalakították a Magyar Szabadság Pártot (működésüket csak 1946 júniusában engedélyezték), amelynek elnökévé is választották. Ezzel egyidőben elindította a Holnap című pártlapot, melynek főszerkesztője is lett. 1947-ben a módosított választási törvény miatt lehetetlenné vált pártja színeiben történő indulása a közelgő választásokon. Július 21-én pártját feloszlatta, és lemondott országgyűlési mandátumáról. Augusztus 14-én elmenekült az országból, az Amerikai Egyesült Államokbaba disszidált. Még ebben az évben, 1947. október 7-én megfosztották állampolgárságától.
1947-1965
Mint a Pénzintézeti Központ végkielégítés hiányában elküldött vezetője, nemzetközi bíróságon pert nyert a magyar állam ellen, így a külföldön zárolt magyar betétekből 80 000 dollár végkielégítéshez juttatták, amivel anyagi függetlenséget tudott teremteni emigráns politikai gondolataihoz. 1949-1950-ben a Magyar Nemzeti Bizottmány végrehajtó bizottsági tagja, a belügyi osztály vezetője volt. Nagy Ferenccel és Varga Bélával való vitája miatt - utólag is számon kérte rajtuk a Magyar Kommunista Párt (MKP) nyomására engedményeket tevő politizálást - 1950-ben az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője lett. Az emigrációs kiadványokat ekkoriban rendszeresen szereksztette.
1948-ban Svájcban, német nyelven, míg 1954-ben New Yorkban magyarul jelentek meg visszaemlékezései. 1956 után Magyar Október 23. Mozgalom néven önálló szervezetet alapított, de ez nem gyakorolt jelentősebb befolyást sem az ország életére, sem az emigrációban élők sorsára. New Yorkban hunyt el 1965-ben, 68 évesen. Rendszerváltás utáni rehabilitációja
- Születése 100. évfordulóján Pápán, szülővárosában konferencián emlékeztek személyére. Ebből az alkalomból jelent meg Szerencsés Károly: A nemzeti demokráciáért című könyve Sulyok Dezsőről, amit a Pápa városi Önkormányzat adott ki.
- Pápai házára 1994-ben emléktáblát tettek, amit dr. Habsburg Ottó avatott fel.
- 1997-ben a rendszerváltás után újjáalakult Független Kisgazdapárt rehabilitálta egykori kizárt politikusát.
Kasza László
Pápa, 1969. április 11. - ; Kick-Box Világbajnok.
Élete
Kick-Box Világbajnok
1969. április 11.-én született adászteveli szülők első gyermekeként. Szülei Nemes Elza és Kasza László. Általános iskolai tanulmányait az adászteveli, majd az ugodi általános iskolában végezte 1975 és 1983 között. Ezután Pápán, a Petőfi Sándor Gimnáziumban, majd Veszprémben, a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetében tanult 1983-tól 1990-ig.
1986 óta foglalkozik küzdősporttal és harcművészettel.
1987-től rendszeresen indul sportági versenyeken. 1990 óta edzőként működik Pápán és Veszprémben.
2007-től ISKA Kick Box Magyar Válogatott.
Fontosabb eredményei:
- Hong Lung Ch'uan Tao Kung Fu Full Contact küzdelmi stílusbajnok, 1992. Gölle
- Hong Lung Ch'uan Tao Kung Fu Full Contact küzdelmi stílusbajnok, 1993. Kaposvár
- Hong Lung Ch'uan Tao Kung Fu egyéni formagyakorlat országos bajnoki ezüstérem, 1994.Kaposvár
- "SPEED KUPA" Thai Box kupagyőztes, 1995. Szigetszentmiklós
- I.S.K.A. Light Contact Kick Box Magyar Bajnok, 2007. Bordány
- I.S.K.A. Light Contact Kick Box Világbajnok, 2008. Csehország
- Hong Lung Ch'uan Tao Kung Fu egyéni formagyakorlat Országos Bajnok, 2009. Pápa
- I.S.K.A. Semi-Contact Kick Box Európa-bajnoki ezüstérmes, 2009. Róma
- I.S.K.A. Light-Contact Kick Box Európa-bajnoki bronzérmes, 2009. Róma
- I.S.K.A. Tradicionális formagyakorlat Kick Box Európa-bajnoki 6. hely, 2009. Róma
- WTKA European Cup, Tradicionális Formagyakorlat Európa Kupa aranyérem, 2010. Budapest
Balogh Attila
Pápa, 1982.; Kutató-egyetemi oktató.
Élete
Kutató-egyetemi oktató
1982-ben született tősgyökeres adászteveli szülők első gyermekeként. Szülei: Böröczki Éva és Balogh Károly. Általános iskolai tanulmányait az adászteveli és az ugodi általános iskolában végezte, majd Pápán, az Acsády Ignác Szakképző Iskola elektrotechnikai technikus szakára jelentkezett, ahol 4. év után érettségizett. 2000-ben az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen első helyezést ért el, és felvételt nyert a Veszprémi Egyetem Villamosmérnöki Karára. 2003-ban kiváló minősítésű villamosmérnöki oklevelet szerezett, majd egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán folytatta, ahol 2006-ban kiváló minősítéssel okleveles villamosmérnöki diplomát kapott. Az egyetem befejezése után konzulense és a tanszékvezetője javaslatára beiratkozott a Villamosmérnöki Doktori Iskola Energetika, Elektrotechnika szakmacsoportjába, amit 2009-ben sikeresen el is végzett. A doktoranduszi évek alatt számos nemzetközi konferencián szerepelt előadóként és nemzetközi folyóiratokban is publikált. Kutatómunkáját a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2009-ben Nívódíjjal jutalmazta. Tudományos kutatómunkájának eredményességét jelzi, hogy tézisei nagy része gyakorlati alkalmazást nyert. Több nemzetközi céggel is kapcsolatban áll, mint fejlesztő és mint műszaki tanácsadó.
Jelenleg a Műszaki Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéken dolgozik oktatóként doktorjelölti státuszban, és a PhD értekezése védése előtt áll.