Adásztevel földrajzi nevei

Adásztevel : Magyartevel : Tevel, -ën, -rű, -re, -i [Adásztevel : Adás Tevel : Magyar Tevel]. - T: 859 ha, L: 993. - Az Adásztevel megnevezést ma is Pestyhez hasonlóan magyarázzák a falubeliek. A Magyar előtag a község színtiszta magyar lakosságára utal, szemben a szomszédos német ajkú Némettevellelegelő. P: "A Tevel helységünkbe letelepített 13 nemes családból elágazva és ki és beházasodva népesíttetett a hely ... Adás Tevel néveredetéről ... VI. Károly magyar király által szentesített ... nemesi levél szerint tudjuk azt, hogy a ... 13 nemes családnak, mint a hadi szolgálatban önkéntes s a haza és király őfelsége iránt is kitüntetett hűséges magyar lovagoknak vitézségük jeléül firól-fira örökösen adományoztatott ... Tevely nevét ... hajdanában itt e helyen élt és lakott Tevelij nevezetű volt birtokosról öröklötte ... van e tályon ... a Bakonyban egy Tvelijvár nevű hegycsucs ... egy Kis tevely nevű erdő ... Német Tevel nevű helység". - Fcs.: A tevelieket a környéken "vírës hurkák"-nak, "hurkások"-nak nevezik, mert disznóöléskor nagyon sok véres hurkát töltöttek, mások szerint a hurka a szegények étele. A teveliek "cinkék".

1. Kütyü, -be falurész A Sutton hátsó része, szűk, félreeső hely, nehéz odajutni. 2. Gábor Áron utca utca. Hivatalos nevét ritkán használják, a Sutton része. 3. Sutton, -ba falurész. Rendezetlenül épült, szegényes házakból álló falurész. 4. Zrínyi utca utca 5. Dobó utca utca 6. Nagy ut: Gyimóti ut: Rákóci utca [Rákóczi Ferenc utca] utca 7. Gyöp szër, -be : Kosut utca : Rozmaring utca [Kossuth Lajos utca] utca. Félsoros utca, épített útja sincs. 8. Tehenesház : Pásztorház épület. A falu pásztorai lakták. 9. Kovácsház épület. Kovácsműhely volt.

10. Gyimóti-ház épület. Régi műemlék jellegű parasztház. A Gyimóti családé. 11. Falu-kut Kút 12. Katalikus imaház épület 13. Katalikus iskola épület. Ma lakóház. 14. Kössígháza : Tanácsháza épület 15. Kultúrház épület 16. Líhírtipuszta : Líhírti házak : Alkotmány utca falurész. Az egykor önálló határú település központja volt. Ma már egybeépült a faluvalegelő. P.: "A Somlóvásárhelyi Cs. kir. alapítványi uradalom tulajdonosa, s A. Teveli helységi lakosságunknak évenkénti haszonbérbe már régtől fogva kiadva..." 17. Fő utca : Árpád utca : Hosszi utca utca 18. Templom : Rëformátus templom épület 19. Drëna vízfolyás. A Cigány-gödör vizét vezeti le a Bakony-érbe.

20. Katalikus temető temető. 21. Rëformátus temető temető. 22. Cigán-gödör Tó. P: "Van még a falu Ivánczház keleti részén egy vizállásos tó is, s többnyire a Bakonyér áradása alkalmával bőven szokott megteleni egy halastót képezve, s ... Czigánygödör névvel bír, mivel a kóbor vándor oláh czigány családok a körülötte levő fűzfás, árnyékos hely kedvéért mindenkor e mellett szoktak tanyázni és sátort ütni". Régebben agyagbánya volt. 23. Nagy temető temető. Újabban nyitották, ma már csak ide temetnek. 24. Újfalu : Jókai utca [Jókai Mór u] utca. Az utóbbi két évtizedben épült. 25. Lëtykó-ház épület Egykori tulajdonosának ragadvány-nevéről. 26. Prósza-ház épület Egykori tulajdonosának ragadványnevéről. Letykó és Prósza faluszerte ismert veszekedős testvérek voltak, egymás mellett laktak. 27. Iskola : Rëformátus iskola épület 28. Illés-ház épület. XVIII. századi műemlék parasztház. Az Illés családé. 29. Hosszi udvar épület. 8-10 család lakott benne.

30. Aran János utca : Cigán utca : Nímetteveli ut [Arany János u] utca. A Cigány-gödör mellett vezet el. 31. Kertajja : József Atilla utca [József Attila u] utca. Újabban épült. 32. Petőfi utca utca. Négy utca kereszt alakban ágazik itt el. 33. Adi Endre utca [Ady Endre u] utca. Újabban épült. 34. Iváncháza : Ivánctevel [Ivánczház puszta] falurész. Régebben önálló falu volt, közbirtokossága még a század elején is elkülönült Adászteveltől. P: "...Ivánczház puszta, melyen szinte egy kis falu van épülve A-Tevel délkeleti részén, s csak egy kereszt utszai kelettől nyugatnak kiterjedve választja A-Teveltől, és ennél fogva közönségesen ez is csak A-Tevel név alatt említetik, mivel az A-Teveli helység elöljáróságának igazgatása alá van kezdettől fogva helyezve". 35. Gyimóti-domb : Dombi-dűlő [Gyimótidomb] D, sz. Nagygyimóttal határos. 36. Hárti-vőgy lejtős, szántó 37. Ugodi-uti-düllő [Ugodi uti] lejtős, szántó 38. Darza-hid Híd 39. Bödönkut Volt kút. A falubeliek emlékezete szerint kővel volt kirakva.

40. Sós, -ba [Soósi d] sík, szántó. P: "többnyire rét földdel, savanyú ingoványos és sással szénatermő helyéről neveztetvén". Sós, olajos talajú földterület. 41. Kűső-Sós sík, szántó. A Sósnak a falutól távolabbi része. 42. Ugodi ut Út. A közeli Ugod községbe lehetett rajta eljutni. 43. Egrës ajja [Egeralya, Egeralja] sík, szántó, rét. P: "hajdan egerfát termő hely volt". 44. Darza vízfolyás 45. Rítfőd sík, szántó, rét 46. Sávoli-düló : Sávol, -ra : Sávoj, -ra lejtős, szántó. A pápai Sávolypuszta mellett fekszik. 47. Hejsíg-rít sík, rét. Léhértpusztához tartozott. 48. Dohányfődek : Hármas-dohánfődek sík, szántó. A falu közbirtokossága használta. 100 és 300 négyszögöles parcelláiban dohányt termeltek. 49. Kis-tag sík, szántó. Több Kis nevű gazdának volt itt földje.

50. Bëső-Sós sík, szántó. A Sósnak a faluhoz közelebbi része. 51. Igar, -ba : Igari-dülő sík, szántó. A Pápához tartozó Igarpusztával szomszédos. 52. Barát-rít [Barátrét] sík, rét. P: "rét föld is, mely az eltörölt vörös barátok birtoka létezett". A Pestytől említett mondát ma is ismerik a faluban. Egyes helyeken épületmaradványok is látszanak. 53. Pippanyi malom : Főső malom [Böröcki malom, Pipponyi malom] Volt épület 54. Homokbánya gödrös. Ma már nem művelik. 55. Dögtemető gödrös. 56. Kűső-Répa-szër sík, szántó. A Répa-szer falutól távolabbi része. 57. Pogányillés : Pogányüllés, -re [Pogány éllés (?)] sík, szántó. P: "... melyen sok épület kő és tégladarabok, régi eszközök, érc vas és régi pénzdarabok forgattatnak fel a ... földműves munkák általegelő. Hír szerint e helyen hajdan török tatár épület s erősség létezett még Béla király idejéből, s a (sáncok) árkok helyei máig láthatók". 58. Meleg-kert sík, szántó 59. Körtílës, -be sík, szántó

60. Pippanyi malom eleje sík, szántó 61. Répa-szër sík, szántó. P: "itt sok répa termesztetett". 62. Répa-szëri ut Út 63. Bödögei-kut Volt kút. A homokbödögei határszélen feküdt. 64. Pápai ut Út 65. Kis-hëgy mellíkë sík, szántó, szőlő 66. Csomba-kut sík, szántó. Régebben ilyen nevű kút volt rajta, ma földterületet jelölegelő. 67. Pippan, -ba: Pippany, -ba sík, szántó, rét 68. Füzes, -be sík, szántó. Mélyebb részein, a patak mellett régebben sok fűzfa nőtt. 69. Bëső-Répa-szër sík, szántó

70. Egrës ajji ut: Egrës ajjai ut Út 71. Bödögei-fődek sík, szántó. Főleg homokbödögeieknek volt benne földje. 72. Líhírt, -be P: "Jó fekete búzatermő földekkel és széna termő rétekkelegelő. Külön elnevezett dűlőkre osztva, mely a Somlóvásárhelyi Cs. kir. alapítványi uradalom tulajdona és A. Teveli helységi lakosságának van évenkénti haszon bérbe már régtől fogva kiadva..." 73. Csomba-tető dombos, szántó, rét 74. Kis-hëgy : Kis-Líhírt : Kis-Líhírti-hëgy domb, szőlő, gyümölcsös. A Léhértipuszta kisebbik szőlőhegye volt. 75. Nagy ut : Gyimóti ut Út. A szomszédos Nagygyimótra vezet. 76. Közép malom : Bajusz-malom Volt épület. Az 1960-as évekig működött, utolsó tulajdonosa Bajusz József volt. 77. Homok dűlő szántó. P: "nagyobb része homokos, de különben jó fekete, széles földrészeket foglal magába". 78. Tanya : Major épület. A tsz újabban épített gazdasági központja. 79. Gyöp, -re : Gyöpi-dülő : Sídre dülő gyöp sík, szántó

80. Tóra dülő: Malomi-dülő sík, szántó. A Közép malom előtt tóvá duzzasztott Bakony-ér partján fekszik. 81. Nímët-főd : Nímët-fődek sík, szántó. Főleg némettevelieknek volt benne birtoka. 82. Gelegënyés, -re sík, szántó. A dűlő mezsgyéjén sok galagonyabokor nőtt. 83. Tehenes-rít: Legellő, -re sík, legelő 84. Gyöp szër : Gyöpi-dülő sík, szántó 85. Ivókút Kút 86. Zsidó temető temető. Régóta nem temetkeznek ide. 87. Gelegënyési ut Út 88. Szőlőhëgy, -be : Líhírti-hëgy : Öreg-Lihírt domb, szőlő, gyümölcsös. Egyesek szerint Léhért erről a szőlőhegyről kapta a nevét, ugyanis lakói gyakran kijártak ide a pincékbe borért, azaz léért. P: "...számos csinosan épült hajlék és borospince..." 89. Csomba-lap mélyenfekvő, legelő

90. Csomba : Csomba-gödör Tó. Régebben agyagbánya volt, később kenderáztatásra használták. Elmocsarasodott, nyaranta gyakran kiszárad. 91. Innejső-Csomba : Nagy-Csomba Tó 92. Zsidó templom Volt épület. A II. világháború idején bontották el, köveivel az utat javították. 93. Äsó malom : Uti malom: Bajusz-malom Volt épület. Az országút mellett épült, a három, falubeli malom közül a Bakony-éren ez volt a legelső. A felszabadulásig működött, utoljára Bajusz Gyuláé volt. 94. Szőlői ut Út. A Szőlőhegybe vezet. 95. Túsó-Csomba : Kis-Csomba Tó 96. Két-Síd köze sík, szántó. Az itt két ágra szakadó Bakony-ér köze és környéke. 97. Nímëtteveli utra dülő sík, szántó 98. Malomi-síd vízfolyás. A Bakony-érből kiágazó malomcsatorna, ezen épült az Alsó malom. 99. Bëső-dülö domboldal, szőlő, gyümölcsös. A Szőlőhegy faluhoz közelebbi része.

100. Nímëtteveli ut : Nagyteveli-ut Út. A szomszédos Német-, másképp Nagytevelre vezet. 101. Kis-kut : Szőlőhëgyi-kut Kút 102. Kertajja sík, szántó, rét 103. Fejes-kert : Barát-kert sík, kert. Egy ideig a Fejes családé volt. 104. Kódís-telek [Koldustelek] sík, szántó. P: "...valamikor ingoványos, most legjobb és leggazdagabb búzatermő hely". 105. Bakony-ér vízfolyás. P: "melyen két-két kerekű három helyre épült közbirtokossági malom áll a Bakonyér jobb és bal partjain. Azért neveztetik Bakonyérnek, mert 2 óra járásnyira a Bakony hegyek aljában kibuzgó forrásokból az Arda puszta határán is keresztül folyva és több forrás patakokkal vegyülve össze és ömlik Pápán a Tapolca folyó vízébe". 106. Irtás, -ba dombos, szőlő, gyümölcsös. P: "...nem rég fogadott fel szőlőművelés alá és mivel erdőírtás volt kapta az Irtás dűlő nevet". 107. Agyag, -ra dombos, szántó. Agyagos talajú terület. 108. Agyag-tető [Belső agyag] domb, szántó. 109. Gyékény tó Tó. P: "...nem rég tó állás, káka és gyékény termő hely volt és most legjobb búza és széna termő föld...".

110. Bánom-kert sík, kert 111. Sídre dülő [Simaházi sédre dűlő] domboldal, szőlő, gyümölcsös 112. Agyag-ódal [Külső agyag] domboldal, szántó 113. Tapolcafői ut Út 114. Kis-rít sík, szántó 115. Szíttá, -ba sík, szántó 116. Agyag-lap : Lap, -ra [Agyaglap : Lap : Lapra dűlő] mélyenfekvő, rét, legelő. Az Agyag-séd melletti, alacsonyabb rész. 117. Tanittó-főd, -re sík, szántó. A református tanító illetményföldje volt. 118. Pap-főd, -re sík, szántó. A református egyházé volt. 119. Nyócasi ut Út

120. Simaházi-dülő [Simaháza dűlő] határrész. A Tapolcafővel egybeépült Simaháza puszta egykor Adásztevelhez tartozott. Határának egy része ma is Adásztevelé. 121. Hát ut, -ra : Hát-uti-dülő [Hátut] sík, szántó 122. Közép-dülő sík, szántó 123. Hosszi-dülő [Hosszudülő] sík, szántó. P: "...itt a birtokosok földei keletről nyugatnak nagyon hosszan dűlnek a dűlőútnak". 124. Simaházi-nyócas sík, szántó 125. Kendër-szër [Kenderszer] sík, szántó. P: "...búza és kendertermő földek..." 126. Vizvezetíkre dülő [Országutra dűlő] sík, szántó. A Tapolcafőről Pápára vezető vízvezeték szivattyúháza mellett fekvő terület. 127. Csigarigás, -ba sík, szántó, legelő. A Séd melletti vizenyős területen sok csigariga 'csiga' található. 128. Simaházi ut Út. Az egykor Adásztevelhez tartozott, ma Tapolcafő határában levő Simaházapusztára vezet. 129. Haraszt, -ba sík, szántó, legelő

130. Bődi-Haraszt sík, erdő, legelő. A Haraszt része, a falu egykori pásztora, Bődi Károly legeltetett rajta szívesen. 131. Prófunt-Haraszt [Prófunt, Profunt (haraszt)] sík, rét, legelő. P: "...hír szerint volt régi birtokosa hajdan egy profunt kenyérért adta volt el". 132. Síd : Sebő-síd : Jári-patak [Sebő-séd] vízfolyás. P: "...nagyobb esőzések alkalmával megszokott a Bakony hegyes részeiről leomlott víz által áradni és hamar elszokott futva folyni, innen neveztetett el sebős sédnek".

Az adatközlők nem ismerték: 53. Böröcki malom 77. Homok dűlő 109. Gyékény tó - Adásztevelnél összeírt, ma Nagytevelhez és Bakonyjákóhoz tartozó Ardapuszta dűlőnevei, melyet azonban az adatközlők nem ismernek. Kiss homok; Somogyi juss dűlő "dombordad homokos szőlő és szántóföldekkel, és az Arda részén keletnek dűlve lapályos, s az ott folyó Bakony ér mellett jó szénatermő rétekkel"; Vágottelek dűlő "az Arda puszta belsejében rónás, fekete homok szappanyos minőségű szántóföldekkel"; Mélyárok dűlő "középen keresztül vágó nagy mélyárokban levő uttal, honnét a dűlő nevét viseli, szinte a hegytetőn róna, fekete homokos földekkel kevés szőlő és rét"; Cseresnyes árok dűlő; Pap Ferencz rét "Arda puszta nyári keleti felén, alatta folyó Bakonyér mellett nyúló rétföldekkelegelő..."; Ujtábla föld dűlő "Kiirtott erdőből a szőlőnek felforgatott Arda puszta hegyes helyeinek déli szomszédságában völgyes, néhol róna kiterjedésű jó termő szántóföldekkel, réttel kevés szőlőfölddel"; Balassa rét dűlő rét, szántó; Belső seghegy dűlő "hosszúkás magán kiemelkedett nyerges hegytetővel, köves oldalzattal s a tetőn sürü cseres bokrokkal, külömben melyékén szántóföld, rét és kevés szőlő"; Böröczkij Seghegy dűlő hasonló az előzőhöz; Tekenyővölgy dűlő "...közép mélyedéses szántó, teknőformát képez..."; Hőgyészi Cser dűlő; Hőgyészi homok dűlő; Hőgyészi kis homok dűlő rét.

Gyűjtötte: Sándor Miklós tanár és ifj. Sándor Miklós gimn. tanuló (1968-1978).

Adatközlők: Böröczki Gábor 79, Böröczky Gergely 80, Illés Lajosné 88, Lampért Ferenc 60, Mészáros Lajos 76, Nagy József 90, Németh Kálmán 57 éves.

Rövidítés: P. = Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye

Forrás:

Veszprém megye földrajzi nevei - II. A pápai járás - 171. szám Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1987.