Évértékelő

Bővebben...


A.tevel-Mihályháza: 0-5

Bővebben...


Kéttornyúlak-A.tevel: 5-2

Bővebben...


Nagytevel-A.tevel: 1-1

Bővebben...


A.tevel-K.szentpéter: 6-1

Bővebben...


Malomsok-A.tevel: 5-2

Bővebben...


A.tevel-Pápateszér: 3-3

Bővebben...


Nagyacsád-A.tevel: 6-1

Bővebben...


A.tevel-B.tamási: 1-0

Bővebben...


N.görzsöny-A.tevel: 5-1

Bővebben...


A.tevel-Marcaltő: 3-2

Bővebben...


Mezőlak-A.tevel: 6-0

Bővebben...


Évértékelő

2010/2011-es szezon, tartalék bajnokság


A tavalyi szezonhoz képest mindenképpen előrelépést mutat a csapat teljesítménye, hiszen az elsőző évi 12. helyezéshez képest (13 megszerzett pont) most a 9. helyen végeztünk (24 megszerzett pont).

A mezőnyből 2 csapat emelkedett ki, akik egymás között döntötték el a bajnoki cím sorsát (1. hely: Malomsok, 2. hely: Mihályháza), Pápateszér és Nemesgörzsöny is külön csatát folytatott a bronzéremért, Nagytevel és Nagyacsád csapatai nagyon leszakadtak a mezőnytől, a többi csapat (5-10. helyig) nagyjából azonos játékerőt képviselt.

Csapatunk nagyon "kétarcú" formát mutatott, hisz hazai pályán 22 pontot szereztünk, ami a 4. legjobb volt ebben a szezonban, vendégként viszont csak 2 pontot sikerült szerezni, amivel csak Nagyacsád csapatát sikerült felülmúlnunk. Nem tudom, mi volt az oka ennek, miért léptünk remegő lábakkal pályára, amikor idegenben szerepeltünk, de jövőre ezen mindenképpen változtatnunk kell az ideinél eredményesebb szereplés érdekében.

Mérkőzéseink felén az első öt percben gólt kaptunk, ami tán "negatív világcsúcsnak" is nevezhető. Ennek fő okát abban látom, hogy nem vesszük komolyan a mérkőzés előtti bemelegítést, sokan egyáltalán nem melegítenek be, pedig a sérülések elkerülése mellett, ennek fő célja az lenne, hogy ekkor essünk át az első fáradtságon, az első "holtponton", és ne a mérkőzés első szakasza menjen rá arra, hogy az izmok bemelegedjenek. A fejekben kell változtatnunk ahhoz, hogy ezt mindenki megértse és kellőképpen komolyan vegye a mérkőzés előtti mozgást.

Örömteli dolog viszont a játékosok mérkőzés közbeni hozzáállása, hisz egyetlen mérkőzést sem adtunk fel, bár az ellenfél nagy különbséggel vezetett. Mindig volt tartásunk és küzdőszellemünk, mindenki tudása legjavát próbálta nyújtani, több-kevesebb sikerrel. A pályán és azon kívül sem volt hangos szó közöttünk, a fiatalok elfogadták az idősebb, tapasztaltabb játékosok tanácsait. Nem volt "bomlasztó" elem közöttünk, mindenki igazi csapatemberi tulajdonságokat vonultatott fel. remélem, hogy ez a mentalitás, hozzáállás jövőre is megmarad.

Amit feltétlenül fejlesztenünk kell, az a csapatjáték, a csapatrészek közötti kapcsolatokat szorosabbra kell fogni. A cselezések és az egyéni próbálkozások helyett a passzokat kell erőltetnünk ahhoz, hogy a következő szezonban még eredményesebben tudjunk szerepelni és felzárkózhassunk az élmezőnyhöz.

Jó pihenést és egészséget kívánok minden csapattársamnak és vezetőnek, hogy ősszel újult erőbel vethessük magunkat a következő bajnoki szezon küzdelmeibe.

Hajrá Adásztevel!

Mehringer László

csapatkapitány

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Adásztevel-Mihályháza: 0-5 (0-4)

(2011.06.05.)

Rekkenő hőségben az alábbi összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba - Somogyi László, Mehringer László, Böröczky Róbert, Lampért Gyula (Nyulász Ádám 46') - Papp Imre, Wittmann Gábor, Józsa Ádám, Szabó András (Riba Dávid - 50') - Szalai Péter, Piszker Patrik.

A tartalékbajnokság nagyon izgalmasan alakult, hisz a vendégcsapat előző fordulóbeli 21(!) gólos győzelmével 4 gólra feljött a vele azonos pontszámmal rendelkező Malomsok nyakára, így ha 4 gólnál többel győznek az utolsó fordulóban, mint riválisuk, akkor ők ünnepelhetik a bajnoki címet. Ennek tudatában támadólag kezdték a mérkőzést, mi pedig szokásunkhoz híven átaludtuk a kezdést. A 2. percben a vendégek középpályása jobb oldalról húzott befelé, eltolta a labdát a védők mellett és a 16-os vonaláról a hosszú sarokba rúgta a labdát (0-1).

Alig öt perc elteltével egy jobb oldalról érkező beadást a védők csak megcsúsztatni tudtak, a mihályházi támadó pedig szép mozdulattal, félig eldőlve, balról a kapunk jobb oldalába rúgta a játékszert (0-2).

Újabb perc múlva növelte előnyét a vendégcsapat. A középen pattogó labdát három védő ölelésében tartotta meg a mihályházi csatár, majd 12 méterről, középről a tehetetlen kapus mellett a hálóba helyezett (0-3).

Nem éppen álomkezdés, de legalább ez magához térítette a csapatot. sikerült felvenni a mérkőzés ritmusát, és bár továbbra is az ellenfél birtokolta a labdát, már nekünk is akadtak helyzeteink. A félidő közepén Wittmann Gábor távoli bombáját hatástalanította bravúrral az ellenfél kapusa, majd egy kiugratás után Piszker Patrik lőhetett volna gólt, de ez a helyzet is kimaradt. Fél óra elteltével a sok vendéghelyzet újra góllá érett. A jobb oldalon jó ütemben ugratták ki a mihályházi támadót, aki 8 méterről nem hibázott, és a kapu bal oldalába gurította a játékszert (0-4). Ezután sem csökkent a vendégek támadókedve, de vagy a védelemnek sikerült az utolsó pillanatokban közbelépnie, vagy a kapusunk hárított bravúrral.

Félidőben Malomsok-Nemesgörzsöny tartalékmeccs 3-1-re állt - egyébként ez maradt a végeredmény is, mert a 70. percben félbeszakadt a mérkőzésük -, így még nagyobb elánnal kezdték a második félidőt a vendégek. Az újabb gólok megszerzése érdekében már a védők is csatlakoztak a támadásokhoz, ami nagyobb teret engedett támadóinknak, és több veszélyes helyzetet is sikerült kidolgoznunk. A félidő 10. percében Riba Dávid kapott egy hosszú kiugratást, de 10 méteres lövését védte a vendégkapus, majd újabb tíz perc múlva egyedül vezette a Wittmann Gábortól kapott labdát a kapusra, de ez a 100 %-os ziccer is kimaradt.

A félidő első felében még több kisebb lehetőségünk is akadt a gólszerzésre, de vagy elkapkodtuk őket, vagy a mihályházi kapus hárított. Közben a folyamatos nyomást jól bírta védelmünk, sikerült megállítanunk a támadókat, kapusunk több bravúrt is bemutatott, és ha már rajta is túljutott a labda, akkor az elkerülte a kapunkat. Egy alkalommal Wittmann Gábornak a gólvonalról sikerült kivágnia a labdát. Ahogy múlt az idő a vendégek egyre türelmetlenebbek lettek, mert nem sikerült a bajnoki címhez szükséges két gólt megszerezniük.

Öt perccel a mérkőzés vége előtt eladtuk a labdát a félpályánál, és egy gyors kontra végén a jobb oldalról beívelt labdát a támadó egy csel után váltotta gólra (0-5). Az utolsó percekben már nem esett újabb gól.

Összességében - az első 6-7 percet leszámítva - nem játszottunk alárendelt szerepet a mérkőzésen, amelyen egy jobb csapattól szenvedtünk megérdemelt, de túlzott arányú vereséget. Mindenki lelkesen futballozott, középpályásaink kihajtották magukat, a védők sokat mentettek, kapusunk több bravúrt bemutatva jól védett, támadóink sokszor kerültek helyzetbe, de rendre kihagyták azokat. A bajnoki címet a Malomsok együttese szerezte meg, eggyel jobb gólkülönbségének köszönhetően, amihez ezúton is gratulálok nekik.

Hajrá Adásztevel!

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Adásztevel - Mihályháza: 4-3 (2-2)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Kéttornyúlak-Adásztevel: 5-2 (1-2)

(2011.05.29.)

Az alábbi összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba - Somogyi László, Mehringer László, Böröczky Róbert, Lampért Gyula - Józsa Ádám (Nyulász Ádám 51'), Wittmann Gábor, Papp Imre, Szabó András (Szalai Péter 59') - Gondor Richárd, Piszker Patrik.

A mérkőzés elején tapogatózó játék folyt a pályán. Az 5. percben egy váratlan, távoli lövés után a felső léc mentett meg minket egy korán bekapott góltól. Percek múltán viszont mi szereztünk vezetést. A középpályán szereztünk labdát, amelyből Gondor Richárd ugratta ki a 16-os jobb oldalán helyezkedő Piszker Patrikot, aki tolt egyet a labdán, majd 12 méterről a hosszú sarokba lőtt (0-1).

Támadásban maradtunk, több helyzetet alakítottunk ki, s tíz perc múlva újra sikerült gólt szereznünk. A középpályáról Wittmann Gábor nagyszerű labdát tálalt a leshatárról középen kiugró Piszker Patrik elé, aki a kimozduló kapus mellett elhúzta a játékszert, és az üresen maradt kapu közepébe helyezett (0-2).

További helyzeteink következtek, de a jobbnál is jobbat akartunk belőle csinálni, így kimaradtak, s ez később visszaütött. A félidő utolsó tíz percére a hazaiak vették át az irányítást. Többször kapusunk, egyszer Lampért Gyula mentett a gólvonalon, de a gólt végül nem sikerült elkerülnünk. Az utolsó percben a hazai csatár a félpályánál kapott labdát, végigcselezte magát három ember között, majd a 16-os vonaláról jobbról, a bal sarokba rúgta a labdát (1-2). Minden gól rosszkor jön, de ez kifejezetten felhozta az ellenfelünket.

A második félidőben a hazaiak nyomás alá helyezték kapunkat, amelyet egy darabig sikerült csak állnunk. A 10. percben labdát vesztettünk a bal oldalon, így a támadó szabadon hozta a labdát a kapunkra, majd középre játszotta azt, ahol a lesen helyezkedő támadó még le is kezelhette, majd elvetődő kapusunk felett a hálóba emelt (2-2). A bíró nem látott okot a beavatkozásra.

Újabb tíz perc múlva 11-eshez jutottak a hazaiak. Egy erőből belőtt labda Lampért Gyula teste mellé szorított kezét érte, de a játékvezető megítélte a 11-est. Komjáti Csaba azonban szép vetődéssel hárított, így a sors igazságot szolgáltatott. Negyed órával a vége előtt két perc alatt eldőlt a mérkőzés sorsa. Két szöglet után két fejesgólt kaptunk, mindkettőt az ötösön belülről, és védőink egyik esetben sem ugrottak fel a támadóval (4-2).

Kitámadtunk, aminek eredményeképpen fellazult a védelmünk, és a kéttornyúlakiak újabb lesgólt értek el. A bal oldalon leshelyzetből kilépő hazai csatár a kivetődő kapus mellett a kapu bal oldalába helyezte a labdát (5-2). A mérkőzés végéig az eredmény már nem változott.

Jól kezdtük a mérkőzést, ha berúgjuk a helyzeteinket, akkor az első félidőben eldönthettük volna a 3 pont sorsát, de pontatlanok voltunk, s így hagytuk a padlóról felállni ellenfelünket, akik megérdemelten arattak győzelmet felettünk. Az utolsó fordulóban a bajnoki címre törő Mihályházát fogadjuk, s ennél sokkal jobb játékra lesz szükségünk a tisztes helytálláshoz.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Kéttornyúlak - Adásztevel: 7-3 (5-3)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Nagytevel-Adásztevel: 1-1 (1-0)

(2011.05.22.)

A mérkőzésen több hiányzónk volt - többek között én is -, ezért csak rövid tudósítást adok a találkozóról.

Csapkodó játék folyt a pályán, egyik csapat sem tudott a másik fölé kerekedni. Helyzetek mindkét oldalon adódtak, de sorra kimaradtak. Az első félidő közepén szereztek vezetéset a hazaiak. Egy szabadrúgásra elmozdult a kapusunk, de a sorfalon irányt változtatott a labda, amely a kapu másik oldalában kötött ki (1-0).

A második félidőben támadóbb szellemben játszottunk, s a félidő közepén előretörő játékosunkat a 16-oson belül buktatták. A megítélt 11-est Kardos Imre váltotta gólra (1-1).

A mérkőzés végéig az eredmény már nem változott.

Az első félidő inkább a hazaiaké, a második inkább a miénk volt, így a döntetlen igazságosnak mondható, bár fegyelmezettebb játékkal a győzelmet is meg lehetett volna szerezni.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Nagytevel - Adásztevel: 2-4 (1-1)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Adásztevel-Kemenesszentpéter: 6-1 (2-0)

(2011.05.15.)

A következő összeállításban játszottunk: Komjáti Csaba - Böröczky Róbert, Mehringer László, Somogyi László, Lampért Gyula (Kardos Imre '51) - Szabó András, Maradics Dávid, Wittmann Gábor (Papp Benjámin '46), Papp Imre - Józsa Ádám, Pákozdi Martin.

Jól előkészített pálya várta a csapatokat, az előző éjszakai kiadós eső jót tett az amúgy már kemény, száraz pályának. Az első öt perc végén született meg a mérkőzés első gólja, a hagyományokkal ellentétben ezt most mi lőttük. Pákozdi Martin kapott labdát a bal oldalon. Két csel után tisztára játszotta magát, betört a 16-oson belülre, és oldalról, tíz méterről kilőtte a rövid felső sarkot, a kapus csak beleérni tudott az erős, helyezett lövésbe (1-0).

Mezőnyjáték folyt a pályán, a labda a mi birtokunkban volt többet, de a szélről beadott labdák gyakran a kapu mögé hullottak, így nagy helyzetek nem adódtak előttünk sem. Húsz perc telt el a mérkőzésből, amikor előrevágtuk a labdát, amely láthatóan hosszú volt a félpályáról induló Pákozdi Martinnak, de a kapujából kimozduló szentpéteri kapus megcsúszott a nedves talajon, így támadónk egy hajszállal mégis meg tudta előzni, eltolta mellette a labdát és az alapvonal közeléből, 5 méterről a kapuba emelt (2-0).

Az eset bebizonyította, hogy a futballban nincs elveszett labda. A félidő második felében is a mi akaratunk érvényesült, de hiba csúszott az utolsó passzokba vagy eggyel több cselt akartunk csinálni, mint amennyi kellett volna. A vendégek nem tudtak helyzetet kialakítani, ami lehetőség adódott előttük, azt a védelmünk ügyetlenkedése szolgáltatta számukra, de a félidőt kapott gól nélkül sikerült zárnunk.

A második játékrész első negyed órája a vendégeké volt. Minden mindegy alapon, a szél támogatásával támadólag léptek fel. Öt perc játék után a labda a vendégek támadója elé került, 15 méterről leadott lövése megpattant a védők lábán, amelyet Komjáti Csaba nagy bravúrral ütött a rövid saroknál a kapufára. Kis idő múlva jobbról jutottak 20 méteres szabadrúgáshoz a vendégek. Az erőből leadott lövés a szétmozduló sorfal tagjai között tehetetlen kapusunk mellett a bal oldali kapufáról vágódott vissza a mezőnybe, azután a védők felszabadítottak. Negyed óra elteltével aztán két perc alatt eldöntöttük a találkozó sorsát. Egy kapu előtti kavarodás után a labda Józsa Ádám elé került, aki bevetődve tíz méterről kapura rúgott, a kimozduló kapuson felperdült, lelassult a játékszer, amely végül beesett a hálóba (3-0).

Két perc múlva gyors, egyérintős támadás futott végig a bal oldalon, melynek végén Maradics Dávid egy csel után 16 méterről kilőtte a hosszú sarkot (4-0).

Ez megtörte a vendégeket, újra átvettük a játék irányítását, mégis sikerült a szépítés a vendégeknek. Labdát veszítetünk a középpályán, a szentpéteri támadó hozta egy darabig, majd 30 méterről, akissé kint helyezkedő kapusunk felett a hálóba bombázta a labdát (4-1).

Tíz perccel a vége előtt Pákozdi Martin lépett ki a védők között, rávezette a labdát a kapusra, majd 18 méterről elrúgta mellette, de sajnos a kapu mellett is. Egy perc múlva azonban már nem hibázott. Egy beívelt labdát az ötös sarkáról rúgott el a kapus mellett (5-1).

Egy perccel a mérkőzés vége előtt alakult ki a végeredmény. Pákozdi Martint a vendégkapus hátulról fellökte, a jogos büntetőt a sértett higgadtan gurította a kapu bal oldalába (6-1).

Jól játszottunk a mérkőzésen, így megérdemelt győzelmet arattunk a 4. helyen álló vendégek ellen. Mindenki hozzátette a csapatjátékhoz, kiemelkedőt a 4 gólig jutó Pákozdi Martin, és a középpályán rengeteget dolgozó Maradics Dávid nyújtott. Remélem, a következő fordulóban a nagyteveli "örökrangadón" is hasonlóan lelkes és eredményes játékot tudunk nyújtani!

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Adásztevel - Kemenesszentpéter: 1-3 (0-1)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Malomsok - Adásztevel: 5-2 (3-0)

(2011.05.07.)

Szeles, napsütéses időben az alábbi összeállításban játszottuk le a mérkőzést: Komjáti Csaba - Böröczky Róbert, Meghringer László, Somogyi László, Lampért Gyula - Szabó András (Riba Dávid 50'), Józsa Ádám (Papp Benjámin 35'), Wittmann Gábor, Papp Imre - Gondor Richárd, Pákozdi Martin.

A mérkőzés eleje megint nem a miénk volt. Annak ellenére, hogy a hazaiak nem tudtak mezőfölényt kialakítani, hamar megszerezték a vezetést. Öt perc elteltével a jobb oldalon jutottak bedobáshoz a malomsokiak. Gyorsan elvégezték, ezzel védősorunk mögé jutottak, a középre beívelt labdát az üresen érkező középcsatár az ötös vonaláról a kapus mozgásával ellentétes irányba lőtte (1-0).

Továbbra is kiegyenlített játék folyt a pályán, mindkét kapu előtt kialakultak kisebb helyzetek, de újabb gólt mégis a hazaiaknak sikerült elérniük. jobb oldali támadás folyt végig a pályán, a labda végül a kapunktól 12 méterre üresen hagyott támadó elé került, aki egy igazítás után kilőtte a hosszú sarkot (2-0).

Fél óra után tovább nőtt a hátrányunk. Középen ugratták ki a támadót, aki a büntetőterületen belülre vezette a labdát, és a keresztező védő lába alatt elrúgta a labdát, ami kapunk jobb oldalába jutott (3-0).

Mi csak helyzetekig jutottunk, mert a védőknek vagy a kapusnak mindig sikerült az utolsó pillanatban közbelépnie. Játékban nem játszottunk alárendelt szerepet, mégis háromgólos hátrányt szedtünk össze, mert az ellenféllel ellentétben, mi nem tudtunk hatékonyak lenni a kapu előtt.

A második félidőben nálunk volt többet a labda, a hazaiak csak ritkán jutottak el a kapunkig. Öt perc elteltével balról íveltük be a labdát középre, ahol Wittmann Gábor jól tette maga elé, de tíz méterről leadott félmagas lövését a hazai kapus bravúrral védte. Több apróbb helyzetet is kidolgoztunk, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott. Hiába birtokoltuk a labdát, nem sikerült bevennünk a malomsoki kaput. Negyed órával a vége előtt szöglethez jutottak a hazaiak. A beívelt labdát kifejeltük, ami a szögletet elvégző játékoshoz került vissza, aki újra megpróbálta beadni, de lecsúszott a lábáról, a szél is kicsit megnyomta, így a kapusunk felett a hálóba hullott a játékszer (4-0).

A középkezdés után Wittmann Gábor a félpályáról kapura rúgta a labdát, melyet a meglepett hazai kapus csak üggyel-bajjal tudott a bal sarok előtt hárítani. Két perc telt el a negyedik gól óta, és egy gyors akció végén növelték előnyüket a hazaiak. Lábról lábra folyt a labda a középpályán, majd a védők mögé jó ütemben beívelt labdára az ellenfél támadója ért oda először, bevezette a 16-oson belülre, és nyolc méterről, balról az elvetődő kapus fölött a hálóba bombázta a labdát (5-0).

Tíz perccel a vége előtt jobb oldalról végezhettünk el sarokrúgást. Az erőből belőtt labdára Mehringer László ugrott fel jó ütemben, és 12 méterről fejelt a kapu jobb oldalába (5-1).

Néhány perc elteltével a középpályán szereztünk labdát, melyet Pákozdi Martin elé rúgtunk, aki előbb ért oda, mint a későn kimozduló hazai kapus, így csatárunk a kapus felett a hálóba emelte a labdát (5-2).

A hátralévő időben már nem alakult ki komoly gólhelyzet.

A bajnoki címre pályázó listavezető otthonában, az ősszel 8-0-s vereség fényében, elfogadható eredményt értünk el. Mégis maradt bennem hiányérzet. Szinte minden mérkőzésünkön ajándékozunk egy gólt az ellenfélnek az első öt percben, most is. A malomsokiak nem játszottak fölényben, sőt mi birtokoltuk többet a labdát, mégis 5-0-ra vezettek 75 perc játékidő elteltével. A védekezésben többször kihagytunk, és ezeket az ellenfél rendre megbüntette, a támadásépítésben pontatlanok voltunk, helyzeteinket pedig nem tudtuk gólra váltani. Pozitívumként a küzdeni tudásunk említhető, valamint az, hogy a gyakran előforduló hibázásaink ellenére sincs vita közöttünk a pályán.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Malomsok - Adásztevel: 3-2 (2-2)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Adásztevel - Pápateszér: 3-3 (0-2)

(2011.05.01.)

Jól előkészített pályán, borongós időben az alábbi összeállításban kezdtük a mérkőzést: Komjáti Csaba - Böröczky Róbert (Gondor Richárd '54), Mehringer László, Somogyi László (Kardos Imre '46), Lampért Gyula - Szabó András (Pákozdi Martin '46), Józsa Ádám, Wittmann Gábor, Szalai Péter (Pődör József '65) - Papp Imre, Piszker Patrik.

Immár menetrendszerűen, az ellenfél gyors góljával kezdődött a találkozó. A 3. percben egy előrevágott labdával a félvonaltól indult meg a teszéri támadó, átcselezte a védőket, majd 12 méterről lőtt kapura, amely a kapus feje felett a hálóban kötött ki (0-1).

Mezőnyben egyenlő erők küzdelme folyt, mindegyik kapu többször forgott veszélyben. Tíz perc elteltével növelhették volna előnyüket a vendégek, de a jobbról belőtt labdát a támadó az ötös vonaláról a kapu fölé rúgta. A 20. perc környékén egy szöglet utáni kavarodás után Lampért Gyula mentett a gólvonalról, amikor a támadó már kapusunk mellett is elrúgta a labdát. Nekünk is adódtak gólszerzési lehetőségeink. Az ellenfél 16-osáig sokszor eljutottunk, de keveset próbálkoztunk távoli átlövéssel, helyette inkább a betömörülő védőkön próbáltunk áttörni, de az utolsó pillanatokban sikerült menteniük. Nagyobb helyzetek akkor adódtak, ha a széleken sikerült a védelem mögé betörnünk. Legnagyobb helyzetünk tíz perccel a a félidő vége előtt adódott. A jobb oldalon Piszker Patrik vezette a labdát az alapvonalig, majd a 16-oson belülről okosan visszagurított az üresen érkező Papp Imre elé, aki nagy helyzetben 8 méterről lőtt a kapu fölé. A félidő vége keretbe foglalta a történéseket, hisz úgy végződött, ahogy kezdődött, azaz vendéggóllal. Többször is röviden szabadítottunk fel, a labda végül a teszéri középpályásé lett, aki 30 méterről védhetetlen bombagólt lőtt a kapunk jobb oldalába (0-2).

Középkezdésre már nem is jutott idő.

A második félidő elején átvettük a játék irányítását, s ez öt perc elteltével a szépítésünkhöz vezetett. A középpályáról Wittmann Gábor indította a csereként pályára lépő Pákozdi Martint, aki az ötös sarkáról átemelte a labdát a kapuson, amely lelassult, de az ellenfél védői már csak a gólvonalon túlról tudták azt a mezőnybe visszarúgni (1-2).

Az egyenlítés érdekében tovább támadtunk, emiatt kevesebb erő maradt a védekezésre, így az ellenfélnek is adódtak kisebb gólszerzési lehetőségei. Felváltva forogtak veszélyben a kapuk, de előttünk adódott több helyzet. A 20. perc tájékán labdát szereztünk a középpályán, majd a játékszer Pákozdi Martinhoz került, aki néhány csel után középről, 20 méterről egy pattanás után kilőtte a bal alsó sarkot (2-2).

A gól után nagyot változott a játék képe. A teszériek újra támadásba lendültek a győztes gól megszerzése érdekében. Többször próbálkoztak távoli átlövéssel, szabadrúgásaik veszélyesek voltak, de Komjáti Csaba több esetben is bravúrral hárított, egy ízben a kapufa is segítségünkre sietett. Tíz perccel a vége előtt egy oldalról belőtt labda szállt át a hosszú saroknál érkező vendég támadó elé, de lövését kapusunk a gólvonalon hárította. Teljesen kapunk elé szorultunk, csak szórványos támadásokra futotta erőnkből, ennek ellenére úgy tűnt, hogy sikerül kihúznunk a hátralévő időt kapott gól nélkül. Sajnos nem így történt. Négy perccel a vége előtt az ellenfél csatára bal oldalról tört be a 16-osunkra, lövése a felső lécről a gólvonal elé pattant, majd az ellenfél játékosa négy méterről a védők között felugorva a jobb felső sarokba fejelt (2-3).

Ezután a pápateszériek visszahúzódtak kapujuk elé, és csak az eredmény tartására törekedtek. A hosszabbítás utolsó pillanataiban azonban a bal oldalon vezettünk akciót, a labdával Pákozdi Martin egyből kapura fordult és balról leadott 20 méteres lövésébe az ellenfél kapusa csak beleütni tudott (3-3).

A középkezdés után a játékvezető azonnal lefújta a mérkőzést.

Az első félidőben baj volt a koncentrációval, de a második félidőben pályára lépő cserék nagyot lendítettek a csapat szekerén. Összeszedettebbek és hatékonyabbak lettünk, főleg támadásban, ami az eredmény alakulásában is megmutatkozott. Akarásból ma jelesre vizsgáztunk, hisz 0-2 és 2-3 után is sikerült egyenlítenünk. Gratulálok a csapatnak, amelyben ma Pákozdi Martin nyújtott kiemelkedő teljesítményt, és mentett pontot számunkra egy olyan mérkőzésen, ahol az ellenfél állt közelebb a győzelemhez.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Adásztevel - Pápateszér: 1-5 (0-4)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Nagyacsád - Adásztevel: 6-1 (3-1)

(2011.04.24.)

Kemény pályán, napsütéses időben a következő összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba - Somogyi László, Wittmann Gábor (Pődör József '75), Böröczky Róbert, Lampért Gyula - Szabó András (Gondor Endre Richárd '56), Józsa Ádám, Mehringer László, Riba Dávid (Major Sándor '56) - Papp Imre, Piszker Patrik.

Csapkodó játékkal kezdődött a mérkőzés, mindkét csapat pontatlanul játszott, kevés volt a pontos passz. A hazaiaknál volt többet a labda, de komoly helyzetet ők sem tudtak kialakítani. A 10. percben szabadrúgáshoz jutottak az acsádiak, kapunktól 20 méterre, jobbról. A beívelt labda egyik védőnk fején megcsúszott, így került kapusunk elé, aki az ötösön rá akart vetődni, de kezéből kicsúszott a labda, és az érkező csatár könnyedén helyezett az üresen maradt kapuba (1-0).

A játék képe nem változott, továbbra is a hazaiak akarata érvényesült. Újabb tíz perc elteltével növelte előnyét Nagyacsád csapata. Egy előrerúgott labdát a hazai csatár kézzel tett maga elé, de a bíró nagyvonalúan tovább engedte az akciót, így a támadó a 16-oson belülre vezette a labdát, majd a tehetetlen kapus mellett a hálóba rúgta azt (2-0).

A gól után átvettük a játék irányítását, amely néhány kisebb helyzetben, távoli próbálkozásban mutatkozott meg, de pontatlanul lőttünk, így a hazai kapusnak nem kellett közbeavatkoznia. Fél óra játék után sikerült a szépítés. Az ellenfél térfelén egy gyorsan elvégzett bedobással Mehringer László szaladt el a bal oldalon, az alapvonalig cselezte be magát, majd az ötösön üresen érkező Józsa Ádám elé tálalt, aki ugyan rosszul találta el a labdát, de az egy védőn megpattanva a hálóba ment. A kapus még bele tudott érni, de mentenie már nem sikerült (2-1).

Mentünk előre az egyenlítés érdekében, de a félidő vége előtt egy kózsa, előrevágott labdából az acsádiak növelték az előnyüket. Egy beívelt labda szállt át védőink felett, melyre a hazaiak csaptak le, a támadó akadálytalanul vezette a labdát 16-osunkon belülre, majd 8 méterről, balról a hosszú sarokba gurított (3-1).

A szünetig az állás már nem változott.

A második félidőt úgy kezdtük, ahogy az elsőt kellett volna. Uraltuk a játékot, beszorítottuk az ellenfelünket, több helyzetünk is adódott, de azokat elügyetlenkedtük. Tíz perc után aztán újabb gólt kaptunk. Mi voltunk újra támadásban, de az ellenfél 16-osánál elvesztettük a labdát, a hazai védők előrevágták azt, a félpályánál helyezkedő védőinket az acsádi csatár lefutotta, majd tíz méterről a hálónkba rúgta a játékszert (4-1).

Eldőlt a mérkőzés, leült a játék, a hazaiak nem akartak, mi pedig nem tudtunk változtatni játékunkon, komoly gólhelyzet nem alakult ki a kapuk előtt. Mégis kaptunk két újabb gólt. A félidő közepén, egy rossz indítás után a labda bepattogott a 16-osunkon belülre, a kemény talajon felpattanó labdát kapusunk nem tudta megfogni, így a szemfüles támadóaz üresen hagyott kapuba gurított (5-1).

Tíz perccel a vége előtt egy felívelt labdát Mehringer László fejelt haza, a pattogó labda azonban becsapta a kapujából kimozduló Komjáti Csabát, aki felett átpattanva a játékszer a kapunkba jutott (6-1).

Minősíthetetlen játékot nyújtottunk a mérkőzésen. Kapushibák, védelmi megingások, kevés passz és még kevesebb futás a középpályán, pontatlan csatárjáték vezetett a túlzott arányú, de megérdemelt hazai sikerhez. A vereség annál is fájóbb, mivel egy eddig pont nélkül álló csapattól kaptunk ki ilyen simán. Következő mérkőzésünket hazai pályán játsszuk Pápateszér ellen, és mindenkinek sokat kell javulnia, hogy jó hazai mérlegünket tartani tudjuk.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Nagyacsád - Adásztevel: 4-0 (1-0)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Adásztevel - Bakonytamási: 1-0 (0-0)

(2011.04.17.)

Sajnos a mérkőzésen munkahelyi elfoglaltságom miatt nem tudtam részt venni, úgyhogy a tudósítást Wittmann Gábor beszámolója alapján készítettem el.

Ideális futballidőben, jól előkészített pályán az alábbi összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba - Wittmann Gábor, Major Sándor (Lampért Gyula 46'), Somogyi László, Papp Benjamin - Szabó András (Nyulász Ádám 65'), Józsa Ádám (Böröczky Róbert 46'), Szalai Péter (Pődör József 75'), Papp Imre - Pákozdi Martin (Kardos Imre 72'), Piszker Patrik.

A szokott álmos kezdésünk az egész első félidőn keresztül áthúzódott. Keveset birtokoltuk a labdát, a kirúgott labdák rendre visszajöttek, mert elöl kevés volt a mozgás, állófutballt játszottunk, a középpályánk pedig átjáróház volt. Csatárjátékunk nagyon öncélú volt, sok támadásunk akadt el a felesleges cselezésekben, melyekből az ellenfél jól felépített, gyors akciókat vezetett, de szerencsére adódó lehetőségeiket rendre elrontották, vagy a védelmünk - Wittmann Gábor vezérletével - tudott még időben menteni. Egyetlen komolyabb lehetőségünk a 30. perc tájékán adódott. Piszker Patrik lépett ki egy labdával a jobbszélen, ahonnan a kapusra vezette a labdát, de lövése a kapu előtt keresztben suhant el. A félidő vége előtt egy újabb gyors támadás végén a labda már Komjáti Csabán is túljutott, de Wittmann Gábor a gólvonal előtt mentett.

A szünetben végrehajtott cserék egy kis változást hozott játékunkban, amely továbbra is pontatlan volt, de több apróbb helyzetig sikerült eljutnunk. Mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, több a mi kapunknál, de a csatárok mindkét oldalon hibáztak. A mérkőzés vége előtt tíz perccel a tamási kapu előtti kavarodásban a védők többször is felszabadíthattak volna, de végül a labda Szalai Péter elé került, aki középről félmagasan, okosan emelte a labdát a kapu bal oldalába (1-0).

A hátralévő időben a vendégek megpróbáltak egyenlíteni, beszorítottak bennünket a kapunk elé, de kísérleteik nem vezettek eredményre, így sikerült megszereznünk a 3 bajnoki pontot.

Az ellenfél pontrúgásai, szögletei végig veszélyesek voltak. Szerencsénkre a tamási támadók vagy hibáztak, vagy a védőink tudtak felszabadítani. A játék képe alapján nem érdemeltünk győzelmet. A csatárjátékunkban több passz és kevesebb cselezés kell, a középpályán pedig több futásra és pontosabb labdatartásra van szükség. Külön dicséretet csak a védelem érdemel, amelyre végig nagy nyomás nehezedett, mégis sikerült kapott gól nélkül lehozni a mérkőzést. Játékban Papp Benjamin nyújtott kimagasló teljesítményt. A következő mérkőzéseken azonban minden csapatrésznek hozzá kell tennie a sikerhez.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Adásztevel - Bakonytamási: 5-3 (3-0)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Nemesgörzsöny - Adásztevel: 5-1 (3-0)

(2011.04.09.)

Napos, de rendkívül szeles időben az alábbi összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba (Gerecs Gergő 16') - Mehringer László, Papp Benjamin, Lampért Gyula, Somogyi László - Papp Imre, Wittmann Gábor (Riba Dávid 46'), Szabó András (Szalai Péter 59'), Gondor Richárd - Piszker Patrik, Pákozdi Martin.

Mezőnyjáték folyt a pályán, a kapuk nem kerültek veszélybe egészen a 10. percig, amikor a hazaiak a jobb oldalon vezettek támadást. Szélsőjük az alapvonalig vezette a kiugratásból kapott labdát, onnan középre játszotta azt, amely a göröngyös talajon felpattanva becsapta védőinket, így az ellenfél csatára elé került, aki 12 méterről a menteni igyekvő védők lába alatt a kapu bal oldalába rúgta a játékszert (1-0).

Öt perc sem telt el és a görzsönyi csapat megduplázta az előnyét. Az ellenfél játékosa 20 méterre a kapunktól kapta meg a labdát, majd három védőn átcselezte magát, miközben kétszer is visszapattant elé a labda, így 8 méterről leadott lapos lövését a kiszolgáltatott helyzetben lévő kapusunk már nem tudta hárítani (2-0).

Labdáink pontatlanok voltak, kiugratásaink nem sikerültek, ezért csak pontrúgásokból tudtuk veszélyeztetni a hazaiak kapuját. Egy 25 méterről elvégzett szabadrúgásunk szállt nem sokkal a kapu fölé, majd egy bal oldali szögletet követően a viharos szél tréfálta meg kis híján a hazai kapust, aki végül bravúrral mentett. A félidő vége felé növelte előnyét Nemesgörzsöny csapata. A középpályán vesztettünk labdát, amellyel középen ugratták ki a csatárt. A védőkön lelassuló labdát a 16-oson belülre vezette a támadó, lövése a becsúszva menteni akaró Papp Benjaminon irányt változtatva védhetetlenül vágódott a léc alá (3-0).

A félidő végén még egy gólt szerezhettek volna a hazaiak, de a jobb oldalról érkező beadást a görzsönyi támadó nagy helyzetben, 8 méterről fejelte a kapu mellé.

A második félidőben sem változott a játék képe, a hazaiak támadtak, mi jobbára csak védekeztünk. Szórványos akcióinkat a hazai védők, sokszor szabálytalan eszközökkel, de hatékonyan szúrték meg. Egy óra elteltével újra egy hosszú indításból a görzsönyiek kerültek helyzetbe, de kapusunk bravúrral szögletre ütötte a 15 méterről leadott lövést. A félidő közepén a 16-os magasságában jutott bedobáshoz a hazai csapat. Az üresen hagyott csatár egy csel után lőtt kapura, az amúgy ne túl jó lövésbe Mehringer László tette bele a lábát, amely így irányt változtatva védhetetlenül gurult a hosszú sarokba (4-0).

Negyed órával a mérkőzés vége előtt emberhátrányba kerültünk. Riba Dávid teljesen ártalmatlan helyzetben kezezett a felezővonal tájékán, így megkapta második sárga lapját (az elsőt szövegért kapta), így a kiállítás sorsára jutott. A hazaiak kihasználták az emberelőnyt. Középen hozta fel a labdát a görzsönyi játékos, mivel senki sem támadta meg, kapura tört vele. A 16-os vonalán Mehringer László kotort bele a labdába, amely visszapattant az ellenfél elé, aki tiszta helyzetből, 11 méterről emelt a tehetetlen kapus mellett a kapu bal oldalába (5-0).

Az utolsó percekben sikerült megszereznünk becsületgólunkat. Pákozdi Martin szerzett labdát a félpályánál, majd a feltoltan védekező hazai játékosokat kicselezve a kapuig vezette azt. Tíz méterről leadott lövését elsőre még védte a görzsönyi kapus, de a labda visszapattant elé, és az ismétlés már a rövid sarokban kötött ki (5-1).

Ezután az eredmény már nem változott.

Rosszul, pontatlanul játszottunk. Nem vettük fel a hazaiak kemény, helyenként durva játékát, amit a bíró engedett, ezért a hazai győzelem teljesen megérdemelt. A következő mérkőzéseinken többet kell tennünk a győzelem érdekében.

Köszönjük Gerecs Gergőnek, hogy kapusunk sérülése után kisegített bennünket!

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Nemesgörzsöny - Adásztevel: 3-0 (0-0)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Adásztevel - Marcaltő: 3-2 (0-1)

(2011.04.03.)

Ideális futballidőben, ragyogó napsütésben az alábbi összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba - Mehringer László, Szabó András, Lampért Gyula (Pődör József - 57'), Böröczky Róbert - Papp Imre, Wittmann Gábor, Józsa Ádám, Riba Dávid (Major Sándor - 46') - Pákozdi Martin, Piszker Patrik.

Szokásunkhoz híven, álmosan kezdtük a mérkőzést. Az ellenfél birtokolta többet a labdát, de komoly gólhelyzetet nem tudott kialakítani. Egészen a 10. percig, amikor a 16-osunk sarkánál könnyedén felszabadíthattunk volna, ám az ellenfél gyors csatára lecsapott a labdára, majd berúgta azt a védők mögé, ahol a hosszú saroknál érkező támadó a kivetődő kapus felett a kapuba emelte a labdát (0-1).

A gól minket rázott fel jobban, átvettük a játék irányítását. A félidő közepén jutottunk el először komoly gólhelyzetig, de Pákozdi Martin 10 méterről kapura szúrt lövését bravúrral védte az ellenfél hálóőre. Öt perc múlva Pákozdi Martin egy előrevágott labdára rárajtolt, becselezte magát a 16-oson belülre, ahol szabálytalanul szerelték. A jogosan megítélt 11-es mögé Wittmann Gábor állt, de a balra vetődő kapussal ellentétes irányba rúgott büntető sajnos elgurult a jobb kapufa mellett. Támadásban maradtunk, lesgyanús helyzetből Piszker Patrik egyedül vezethette a bal oldalon a labdát a kapura, de hosszan szöktette magát, így a kapus felszedte a játékszert. Óriási gólhelyzet volt, amelynek kihagyása majdnem megbosszulta magát. Az ellentámadásból a marcaltői csatár jobbról adta be a labdát, az felpattant, és sem a csatár, sem pedig a védő nem találta el, így a helyzet itt is kimaradt. A félidő vége előtt ismét egyenlíthettünk volna. A jobb oldalról érkező beadást Pákozdi Martin 12 méterről lőtte a rövid sarokra, de a kapus visszavetődve bravúrosan hárította a próbálkozást.

A második félidőt úgy kezdtük, ahogy a mérkőzést kellett volna. Teljesen beszorítottuk ellenfelünket, és számos gólhelyzetet dolgoztunk ki. A befejezésbe azonban rendre hiba csúszott. Vagy pontatlanul passzoltunk, vagy túl sok volt a csel és ezzel odalett a helyzet, vagy a védőknek sikerült az utolsó pillanatban tisztázniuk támadóink elől. Negyed óra elteltével szép támadás futott végig a jobb oldalon. Piszker Patrik cselezte be magát a 16-oson belülre, levitte a labdát az alapvonalig, majd az ötös sarkától okosan visszagurított a második hullámban érkező Papp Imre elé, aki 6 méterről a kapu fölé vágta a labdát.

A cserék után egy kis szerkezeti módosítást hajtottunk végre a felállásunkban, amely végre eredményre vezetett. Mehringer László szerezte meg a labdát a félpályánál, majd a védőket kicselezve 12 méterről a kapu hosszú sarkába lőtte a bőrgolyót (1-1).

Sokáig nem örülhettünk az egyenlítésnek, mert öt perc múlva ismét vezetéshez jutott a marcaltői csapat. A büntetőterületre berúgott labdát Mehringer László röviden mentette, így a marcaltői támadó lecsapott rá, és 14 méterről félmagasan, védhetetlenül lőtt a kapu jobb oldalába (1-2).

Ez a buta gól sem törte meg a lendületünket. Tovább támadtunk, ami negyed órával a mérkőzés vége előtt újabb egyenlítéshez vezetett. Jobb oldalon vezettünk támadást, a labda Szabó András elé került, aki egyből indított, a labdát pedig Mehringer László 10 méterről a jobbra vetődő kapus felett a kapu bal oldalába lőtte (2-2).

Öt perc elteltével megszereztük a vezetést is. Pákozdi Martin cselezte be magát jobbról az ötös sarkáig, ahonnan a kimozduló kapust megelőzve hátragurította a labdát az üresen érkező Mehringer László elé, akinek már nem volt nehéz dolga az üresen maradt kapu közepébe gurítani a játékszert (3-2).

A hátralévő időben is a vendégkapu előtt zajlott a játék. Kettő kétes szituáció is adódott az ellenfél 16-osán belül. Az első is megadható büntető lett volna, a másodiknál pedig egyértelműen szabálytalankodtak támadónkkal szemben, de a játékvezető egyik esetnél sem ítélt büntetőt, így az eredmény már nem változott.

Szinte végig hátrányban kellett futballoznunk, kétszer is sikerült egyenlítenünk, ami jól mutatja, hogy van tartása a csapatnak. Mindenki hozzátett a csapatjátékhoz, küzdeni tudásból jelesre vizsgáztunk, de a helyzetkihasználásunk ezen a mérkőzésen is csapnivaló volt. Ezen kell legfőképpen javítanunk, mert nem lesz mindig ennyi gólszerzési lehetőségünk. Kevesebb csel, gyorsabb és pontosabb passzok, valamint a meglévő csapategység megőrzése lehetnek további sikereink zálogai.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Adásztevel - Marcaltő: 3-0 (1-0)

Vissza az oldal tetejére...


Tartalék mérkőzés: Mezőlak - Adásztevel: 6-0 (3-0)

(2011.03.27.)

Esős időben, mély talajon a következő összeállításban léptünk pályára: Komjáti Csaba - Mehringer László; Somogyi László; Papp Imre; Szabó András - Gondor Richárd (Riba Dávid - 46'); Wittmann Gábor (Pődör József - 64'); Józsa Ádám; Lampért Gyula - Pákozdi Martin; Piszker Patrik.

Már a mérkőzés elején magához ragadta a kezdeményezést a hazai csapat. Többet birtokolták a labdát, mi nem jutottunk el helyzetekig. Az első komoly lehetőség a 10. percben adódott. A középpályán elvesztettük a labdát, amellyel a hazaiak csatára a 16-os vonaláig cselezte be magát, lövését azonban kapusunk bravúrral hárította. A játék képe nem változott, 5 perc múlva a mezőlakiak csatára nagy helyzetből, 14 méterről lőtt fölé.

A félidő közepe tájékán érett góllá a hazai mezőfölény. Újabb eladott labdánkból indult az ellenfél akciója. A középen kilépő csatár átemelte a labdát a kifutó kapusunk felett, amely a hosszú sarokban kötött ki (1-0).

Rövid idő elteltével növelte előnyét Mezőlak csapata. 16-osunk előtt passzolgatták a labdát, majd a védők mögé lejátszották, és a jó ütemben kilépő támadó a hosszú sarokba rúgta (2-0).

Ezután kiegyenlítődött a játék képe, többször eljutottunk az ellenfél kapujához, melyet Wittmann Gábor két távoli lövéssel veszélyeztetett. Gólt mégis az ellenfél szerzett. Egy jobboldali szögletrúgást követően a szabadon érkező mezőlaki játékos az ötösről fejelt a kapuba (3-0).

A félidő végén kétszer is szépíthettünk volna, de Piszker Patrik előbb elhúzta a labdát a kapus mellett, majd az üresen maradt kapu mellé gurított, 2 perc múlva pedig egy kiugratást követően félmagas lövését az ellenfél kapusa nagy bravúrral hárította.

Szünet után mi birtokoltuk többet a labdát és többet lőttünk kapura, de vagy nem találtuk el a kaput, vagy a kapus tudott védeni. 10 perc elteltével Wittmann Gábor célozta meg a kaput, életerős lövését a hazai kapus a jobb sarok elől kotorta szögletre. Ahogy az lenni szokott, a kihagyott helyzetek megbosszulták magukat. A félidő közepén egy bedobást követően a hazai csatár a 11-es pontig cselezte be magát és kilőtte a hosszú sarkot (4-0).

Alig 2 perc elteltével újabb gólt kaptunk. A mezőlaki középpályás a 16-os bal oldaláig vitte a labdát, majd 10 méterről a hosszú sarokba lőtt (5-0).

Ezután újabb ziccereket hagytunk ki. Előbb középen, 8 méterről sem sikerült a kapuson túljuttatni a labdát, majd percek múlva a bal oldalon kapott kiugratást követően a kapus újra bravúrral védte csatárunk 10 méterről eladott lövését. A mérkőzés végére maradt még egy mezőlaki gól. A bal oldalról beívelt labda kicsúszott kapusunk kezéből, melyet az ellenfél csatára rúgott kapura. A labda a sárban megakadt, melyre csak a sárból feltápászkodó kapusunk és a mezőlaki játékos rajtolt rá - a védőink nem! A csatár ért oda előbb és a hálóba rúgta a játékszert (6-0).

A mérkőzés végéig az eredmény már nem változott. Összességében a hazai győzelem aránya túlzott, de teljesen megérdemelt. A mutatott játék elkeserítő volt. A támadóink csak helyzetekig jutottak, de az összes ziccer kimaradt, középpályásainkat az ellenfél lefutotta, védelmünket könnyedén átjátszották. A kirúgott labdákat mindig az ellenfél szerezte meg, a labdákat nem tudtuk egymáshoz passzolni, mert nagyon pontatlanok voltunk, vagy "menekültünk" a labda elől. Ha mégis pontos volt a passz, akkor meg bosszantó labdakezelési hibákat vétettünk. Az egész csapat mélyen tudása alatt játszott, dicséretet csak Józsa Ádám és Wittmann Gábor érdemel küzdeni akarásuk miatt.

A következő fordulóban - Marcaltő csapata ellen - sokkal összeszedettebben kell játszanunk, ha vissza akarunk vágni az őszi szezonban elszenvedett vereségünkért.

Mehringer László

csapatkapitány

Felnőtt mérkőzésen: Mezőlak - Adásztevel: 1-0 (0-0)

Vissza az oldal tetejére...